Lassan már két éve nem láttuk a pályán, és egy éve egyáltalán nem hallottunk Richard "Rip" Hamiltonról, a 2004-es Detroit bajnokcsapatának emblematikus figurájáról, aki anno még MJ-vel, valamint annak magyar reinkarnációjával, Dávid Kornéllal is együtt pattogtatott Washingtonban. Az NBA történetének egyik legjobb középtáv-dobója, akit ha nem lett volna a fejpánt és a maszk, akár még Ray Allennek is nézhettünk volna, most kissé megkésve, de hivatalosan is bejelentette a visszavonulását.

A His and Hers-nek adott interjúban a háromszoros All-Star kitért hallgatásának miértjeire is. Mint elmondta, az előző szezont tudatosan hagyta ki elsődlegesen azért, hogy több időt tölthessen el gyerekeivel, de nem mellesleg azért is, hogy hagyhassa öregedő testét némileg regenerálódni. Hamiltont amúgy pályafutása alatt nem nagyon érték súlyosabb sérülések, a legemlékezetesebb talán az ominózus arccsonttörése marad, miután babonából örökre magánfelejtette az aztán védjegyévé vált, rémületesen ronda, plexi védőmaszkot. (Akinek egyébként volt már szerencséje hasonló eszközzel bajlódni, az valószínűleg tudja milyen kellemes érzés, ha egész meccsen keresztül szaunáznak az arcán. Na de a babona az babona, vagy minimum egy ízlésítélet, szóval hagyjuk.)

Hamilton az NCAA-ben is bajnokságot nyert a University of Connecticut (azaz a UConn) játékosaként, emellett ugyanabban az évben az NCAA tournament legértékesebb játékosának is megválasztották. Ezután az első kör hetedik helyén kelt el a 1999-es NBA drafton, majd a Washington, a Detroit és Chicago kötelékében serénykedett. Erőssége a már említett középtávolik mellett a hármasdobás volt, valamint elképesztő kígyóképessége, amivel a zárásokat használta ki überalles. Nem véletlen tehát az analógia Ray Allennel, még méreteikben is hasonlóak, magasságban, súlyban egyaránt. Sőt még abban is, hogy a védekezést egyikőjük sem kultiválta, bár erre gondolom már kevésbé büszkék.