A tegnap esti, Bucks elleni meccs után talán végre hangosan is kijelenthető: Derrick Rose visszatért a liga sztárjai közé. Három évvel azután, hogy a 2012-es rájátszás nyitó körének első mérkőzésén keresztszalag szakadást szenvedett a 76ers ellen, újra domináns játékkal vezette győzelemre a bikákat. Alig több mint 27 perc alatt 23 pontot és hét gólpasszt szerzett, ezzel a teljesítménnyel Butler után a csapata második legeredményesebb játékosa volt.
Rose hihetetlen mélységből tért vissza a legjobban közé, az elmúlt három évben történtek ismeretében a legtöbben - köztük én is - temették a még mindig csak 26 éves játékos karrierjét.
Az irányító a Chicago-i gimnáziumi évek után a Memphis-i egyetem csapatában folytatta, ahonnan egy év után jelentkezett is a 2008-as NBA draftra, ahol az 1/1-es cetlit birtokló Bulls választotta ki. Érdekesség, hogy utólag kiderült, hogy Rose csalt az egyetemi felvételi alkalmával (konkrétan valaki más írta meg helyette a tesztet) ezért a Memphis-i csapat eredményeit visszamenőlegesen törölték a 2007/08-as szezonból. A felvételivel kapcsolatos botrány azonban kicsit sem befolyásolta a játékos teljesítményét, aki az év újonca lett és szinte azonnal a legnagyobb sztárokkal egy sorban kezdték emlegetni a nevét. A harmadik szezonjában őt választották a liga legértékesebb játékosának, amivel 22 évesen és hat hónaposan ő lett az NBA történetének legfiatalabb MVP-je. A következő alapszakaszban folytatódott Rose tündöklése, decemberben 5 éves, 95 millió dolláros szerződést kötött a Chicago-val, e mellett pedig az Adidas sportszergyártó cég legjobban eladható kosaras reklámarca volt. Ekkor jött az első csapás, a Philadelphia elleni keresztszalag szakadás.
A műtét után az orvosok közel egy éves rehabilitációról beszéltek, de március körül már mindenki azt találgatta, hogy vajon visszatér-e már a rájátszásra. Az Adidas külön reklámkampányt fűzött Rose felépülésére, ami némileg vesztett az erejéből, amikor világossá vált, hogy a 2012/13-as szezonban biztosan nem fog pályára lépni. Mivel a hírek szerint a játékos már hetek óta együtt edzett a társakkal, ezért sokan úgy értékelték, hogy Rose cserbenhagyta a csapattársait azzal, hogy halogatta a visszatérését.
A következő szezonban aztán tényleg eljött a visszatérés ideje, azonban nem kellett sokáig várni és november 22-én jött a következő csapás. A Portland ellni meccsen meniszkusz szakadást szenvedett, így alig egy hónapnyi játék után újra műtét és ismét hosszú kihagyás várt rá. A rehabilitáció ezúttal valamivel gyorsabb volt, mint az első esetben és 2014 nyarán már az amerikai válogatott tagjaként nyert aranyérmet a kosár vb madridi döntőjében. Viszont ez volt az a pillanat, amikortól kezdve minden szurkoló folyamatos félelemmel nézte a játékát és nagyobb eséllyel várt egy újabb súlyos sérülést, mint egyet a védjegyévé vált akrobatikus betörések közül. A szezon meglehetősen döcögősen indult, látszott, hogy nehezen találja a helyét az átalakult Chicago-i csapatban, ahol 2012 nyarához képest merőben új szituáció fogadta: Joakim Noah a csapat egyértelmű vezetésévé vált, míg Jimmy Butler személyében egy fiatal, dinamikus sztár kezdte bontogatni a szárnyait. Rose gyenge dobóteljesítményét és a Bulls döcögős játékát látva a szezon közben már arról is cikkeztek a tengerentúli újságírók, hogy az irányító inkább kerékkötője mintsem előremozdítója a csapat szekerének. A kritikák ellenére azért egyszer-egyszer jött a szokásos Rose-féle varázslat, mint például a lenti gólpassz, ami bizonyosan a szezon egyig legemlékezetesebb jelenete volt.
Ehhez képest idén február végén jött a harmadik csapás. Újabb meniszkusz sérülést diagnosztizáltak jobb térdében - ez sérült meg a Portland ellen is - és február 27-én már meg is műtötték. Az elmúlt három év tapasztalatai alapján sokan karrierzáró sérülésről beszéltek, ehhez képes meglepő gyorsasággal jött az újabb visszatérés, alig több mint egy hónap után. Tagnap aztán három szűk esztendőt követően megvolt az első rájátszás meccs is, aminek a végén - egyelőre erősen túltó módon - felhangzott az MVP-MVP kórus is.
Egy biztos: az a szimpatikus srác piszkosul tud küzdeni és a három éves kálváriájának ismeretében talán senki nem gondolja már komolyan, hogy anno gyávaságból halogatta a visszatérést. Reméljük, hogy sokáig látjuk még az ellenfelek között cikázni a porcelántérdű játékost.
Ha tetszett a bejegyzés és szívesen olvasnál még több cikket és érdekességet az amerikai kosárligával kapcsolatban, akkor itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához.