Az NBA nemrég közzétette az elmúlt esztendő 100 legszebb jelenetét tartalmazó válogatását. A lista hűen tükrözi a liga jelenlegi erőviszonyait és az elmúlt egy-két évre jellemző trendeket. A bajnoki címvédő Golden State Warriors dominanciája elsöprő. Nem kevesebb, mint 17 alkalommal szerepelnek a listán és ebből 12-ben kulcsszerepet játszik a regnáló MVP, Steph Curry, ez utóbbi pontosan annyi, ahány helyet a bajnoki döntő másik résztvevője, a Cleveland Cavaliers játékosai szereztek. Nem akarom lelőni a poént, de a Top3-ban Curry-nek és a rivális sztárnak, LeBron James-nek is van egy-egy megmozdulása.

Szubjektív lista azokról, akikre érdemes figyelni:

• Harrison Barnes Booker-like megmozdulása a 87. helyre elég.
• Vince Carter, ha nem is egy zsákolással, de egy majd' egész pályás kosárral odaért a 84. helyre. Aztán egy másik veterán, Dwyane Wade lemásolja a 62. helyért.
• Tristan Thompson bemutatja minden idők legfurább alley-oopját a 82. helyen. 
• Az újoncok közül - --'14-es és '15-ös draft évfolyam - csak a lett Porzingis (79. és 67.) és a kanadai Wiggins (42. és 32.) szerepel két megmozdulással a listán. A legmagasabbra azonban a Lakers rookie-ja, Larry Nance Jr. jutott (19.).
• Brandon Knight megmutatja Mercelo Huertas-nak, hogy mi a különbség az NBA és az Euroliga között (52).  
• Rögtön után egy újabb Wade varázs. A Knicks újoncával, Langston Galloway-jel töröltette fel a Madison Square Garden padlóját.
• Boogie Cousins valószínűleg megirigyelte Messit az egész pályás szólói miatt (45.).
• Blake Griffin egy meccsen kétszer alázza porrá ugyanúgy Aron Baynes-t (44. és 37.).
• Aztán Griffin nem sokkal később kap egy kijózanító blokkot Festus Ezelitől (30.).
• Oladipo és Westbrook megőrülnek a Magic-OKC meccs végén (27.).
• A Bucks tudatos akciója a Miami ellen (23.).
• Westbrook tulajdonképpen az ellenfél hátán keresztül ad gólpasszt saját magának (17.).
• Griffin még egy 360-as blokkal is a listán (10.). 
• CP3 kivégzi a Spurs-t a rájátszásban (8.).
• Trevor Booker kosara (6.) még mindig hihetetlen.
• Végül CP3-t is kivégzi Curry (4.).

Itt pedig a teljes lista:

Kicsit unalmas lehet már, hogy minden a tavalyi alapszakasz MVP-ről, az egyre gyakrabban Lionel Messihez hasonlított Stephen Curry-ről szól. A megannyi ördöngös csel, akrobatikus dobás és az elképesztő mennyiségű hárompontos árnyékában gyakran visszhang nélkül maradnak a csapattársak emlékezetes teljesítményei. Tegnap éjszaka például Draymond Green, a Warriors mindenese állt elő történelmi produkcióval. A Denver Nuggets elleni, 111-108 arányú, hosszabbításos győzelem nagyrészt neki köszönhető, ugyanis orbitális tripla-duplával, 29 ponttal, 17 lepattanóval és 14 gólpasszal zárta az összecsapást. 

És hogy ez miért is ilyen nagy szám? Talán az segít leginkább megfelelő kontextusba helyezni a 25 éves játékos tegnapi teljesítményét, ha számba vesszük, hogy kiknek sikerült még hasonló statisztikát produkálni. Rövid kutatás után kiderült, hogy a többesszám teljesen felesleges, ugyanis egyedül a bostoni legenda, Larry Bird volt képes hasonlóan sokoldalú játékra. Ő 29 évvel ezelőtt a Washington Bullets elleni győztes meccsen dobott 30 pontot, szerzett 17 lepattanót és adott 14 gólpasszt. 

Green emberfeletti teljesítménye segített feledtetni Stephen Curry hiányát, aki két mérkőzésnyi pihenőt követően tegnap már játszott, de egy újabb sérülés miatt mindössze negyedórát tudott a pályán tölteni. A címvédő a tegnapi győzelemmel 31-2-es összesítéssel áll, ami továbbra is rekord, még egyetlen csapatnak sem sikerült előttük.

Íme az összefoglaló Green fantasztikus estéjéről:

Stephon Marbury kínai karrierjének fontosabb állomásairól a világ minden táján értesülhetnek a kosárlabda rajongók. A játékos közel 900 NBA meccsel a háta mögött tette át székhelyét az ázsiai országba, ahol Yao Ming óta európai szemmel nézve is hihetetlen népszerűségnek örvend a sportág. Néhány éve volt szerencsém ellátogatni Pekingbe, ahol az első kosárlabdával kapcsolatos élményem egy hatalmas Durantulla versus The Black Mamba feliratú plakát volt a Wangfujing sugárúton. Ezt követően már nem is okozott különösebb meglepetést, hogy az éppen akkor zajló Dallas-Miami döntőt mindenhol (értsd: szálloda, étterem, teázó) élőben közvetítették és a helyiek olyan elánnal nézték a meccseket, mint itthon a labdarúgó Bajnokok Ligája fináléját. E mellett minden parkban volt négy-öt kosárpálya, ahol folyamatosan játszottak a helyi fiatalok (focipályákat nem is nagyon láttam).

Ebbe a kosárimádó közegbe érkezett a Starbury becenévre hallgató kosaras 2010-ben, először a közismert Shanxi Zhongyu a Foshan Dralions csapataiban próbálkozott, majd a pekingi kacsák (korábban a csapatot erősítette a zsákológép irányító, Steve Francis is) között lelt igazi otthonra és érte el azt, amit hazájában csak ideig-óráig sikerült: szupersztárrá vált. Hősünk a Beijing Ducks csapatával azóta háromszor is bajnoki címet ünnepelhetett. Az első trófea megszerzését követően, - mivel az MVP címet idegenlégiósként nem kaphatta meg - mintegy kompenzáció gyanánt rögvest díszpolgárrá avatták és szobrot is emeltek neki a kínai főváros egyik parkjában.

Azt hittem, hogy a játékost övező hype elérte a csúcsát, amikor a pekingi Broadwayn bemutatták az „I was Marbury” című musicalt. A darabban az irányító önmagát játszva mutat példát a kínai fiataloknak és olyan örökérvényű igazságokra hívja fel a nézők figyelmét, hogy „Éld meg a pillanatot. Légy pozitív. Higgy önmagadban és ne másokat utánozz.” Ja, és ez nem vicc, itt egy jelentet a darabból:

Aztán gyorsan kiderült, hogy a szobor és musical után is vannak további tartalékok a kínai ötletgyárosokban. A New York Post  év elején egy olyan eseményről számolt be, ami tényleg csak egy kommunista országban történhet meg a XXI. században. Exkluzív bélyegsorozatot adtak ki Marbury arcképével. A játékos elmondta, hogy még mindig jóleső borzongás járja át a testét, ha arra gondol, hogy a világ minden tájára postázhatnak küldeményeket az ő bélyegjét használva, ez pedig hatalmas elismerése annak, hogy milyen messzire jutott a Coney Island-i sport gimnáziumból indulva. Ezzel az állításával - a földrajzi távolság szempontjából legalábbis - nehéz lenne vitatkozni...

A fentieket követően, múlt héten a kosaras arról számolt be az egyik kínai közösségi oldalon, hogy Peking belvárosában megnyílt a saját múzeuma, "The house of Marbury" néven. A 300 négyzetméteres létesítményben a látogatók végigkövethetik a játékos életét, a brooklyni gyermekévektől kezdve egészen a pekingi sikerekig. A múzeumban a korábbi csapatának mezei mellett egy életnagyságú Marbury viasz-szoborral is szembetalálkozhat az óvatlan látogató.

Kezdem azt gondolni, hogy Shaquille O'Neal nyereményjátékot indított a játékosok között. A részvétel feltétele, hogy a nevező mutasson be legalább egy olyan mozdulatot, amit fel tudnak használni a Shaqtin' a fool év végi válogatásába. Karácsonykor a Lakers játékosa, Larry Nance Jr. szerzett egy soha nem látott önkosarat a büntetővonalról, most pedig Kris Humphries csinált magából bolondot a Brooklyn Nets elleni meccsen. 

A Washington Wizards magasembere az első negyed utolsó másodperceiben kapta meg a labdát és egy hirtelen gondolattól vezérelve még a saját térfelén állva a gyűrű felé célzott. Az eredményre nehéz szavakat találni, inkább mindenki nézze meg maga:

Mintha ez nem lett volna elég, szegény Humphries kapott még egy brutális blokkot is a tegnapi meccsen. A Bleacher Report videóján jól látszik, ahogy Willie Reed játszi könnyedséggel, két kézzel kapja le a labdát a levegőből.

Ha a fentiek alapján valaki még nem sajnálta volna meg a Wizards 30 éves játékosát, akkor hozzátesszük, hogy Humphries 2011. augusztusában nem mást vett feleségül, mint Kim Kardashiant. Az esküvői előkészületekről és a ceremóniáról külön TV-show is készült, azonban a tündérmese csak rövid ideig tartott, ugyanis az ifjú ara 72 napnyi házasság után már be is adta a válókeresetet...

Úgy tűnik, hogy az év vége az ünnepek mellett immár hagyományosan az elképesztő önkosarak időszaka is. Tavaly szilveszterkor mindenki a Florida Gators játékosán, Jacob Kurtz-on röhögött, aki egy utolsó másodperces, homályba tartó hármast pöcizett a saját kosarába, ezzel megnyerve a meccset az ellenfélnek. 

Idén karácsonykor Larry Nance Jr., a Los Angeles Lakers újonca a Clippers elleni mérkőzés első negyedében zavarodott meg teljesen, és egy elhibázott Chris Paul dobást követően a büntetővonalról egy horogszerű mozdulattal csont nélkül a saját gyűrűjébe juttatta a labdát. 

Érdekesség, hogy Nance édesapja, Larry Nance Sr. is NBA játékos volt, nem is akármilyen. Tizenhárom szezont húzott le a legjobbak között, 1984-ben ő lett a zsákoló bajnok, háromszor játszott All-Star gálán, a mezét pedig visszavonultatta a Cleveland Cavaliers.

Itt van a tegnapi önkosár:

A mozdulat amúgy tökéletesen szimbolizálja a Lakers idei szezonját, jelenleg 5-25-ös mérleggel állnak és tegnap is 94-84-es vereséget szenvedtek úgy, hogy a Clippers már 28 ponttal is vezetett ellenük. A nagyobbik Los Angeles-i csapatban komoly tradíciója van a burleszk-szerű önkosaraknak, néhány éve két igazi labdazsonglőr, Kwame Brown és Luke Walton (az ő édesapja, Bill Walton szintén legendás játékos volt) szerencsétlenkedte a saját gyűrűjébe a lasztit. 

A nagy karácsonyi zabálást követően mindenkinek jól esik egy kis mozgás. Természetesen nem a szó szoros értelmében vett fizikai aktivitásra gondolok, hanem csak amolyan tévé elé kucorodós, bejglit majszolós és órákon keresztül amerikai kosárlabdát bámulós verzióra. Az NBA-ben 1947-óta hagyomány, hogy karácsony első napján öt mérkőzéssel szegezik képernyő elé a kosárlabdát szerető közönséget. Az első meccset a New York Knicks csapata nyerte a Providence Steamrollers ellen 89-75-re és azóta csak egyetlen alkalommal, az 1998-99-es lock out miatt maradtak el karácsonyi meccsek. A liga vezetői ilyenkor hagyományosan a legizgalmasabbnak ígérkező és legnagyobb reklámértékkel bíró mérkőzéseket tűzik műsorra. Szerencsére a Sport Tv-nek köszönhetően az elmúlt években már a hazai szurkolók is élőben követhetik a legjobb karácsonyi meccseket, illetve az NBA League Pass szolgáltatása is ingyenesen elérhető ebben az időszakban. Érdekesség, hogy anno egy ilyen karácsonyi közvetítés adta az apropót az "NBA a SPORT TV-n" Facebook csoport létrehozásához, ami mostanra a hazai kosárrajongók egyik legpezsgőbb fórumává vált.

Nézzük tehát, hogy idén milyen csomag kerül a fa alá, melyik összecsapást miért érdemes követni.

New Orleans Pelicans @ Miami Heat 18:00 óra

Hamisítatlan karácsonyi block partyval indul az ünnepi meccsdömping. A hazai Miami tavalyi felfedezettje, Hassan Whiteside meccsenként átlag négy prakkert szállít, ami több, mint egy blokkal magasabb, mint a soron következő játékos átlaga. A soron következő játékos pedig nem más, mint a Pelicans sztárja, Anthony Davis. A hatékony légvédelem tehát mindkét oldalon garantált, a játékosok biztosan kétszer meggondolják majd, hogy gyűrűre törnek-e a blokkoló kezek erdejében.

Nem szabad azonban elhallgatni, hogy az NBA vezetői igazi rangadónak gondolhatták a meccset a karácsonyi program összeállításakor, nem sejtve, hogy a tavalyi év egyik meglepetéscsapata, a Pelicans példátlan mélyrepülést produkál majd. Davis - akit sokan az MVP cím fő esélyesének tartottak - és sérülésektől tizedelt csapata egyelőre 19 vereség mellett csupán kilenc győzelmet jegyez, ami a harmadik legrosszabb mérleg az egész ligában.

A Miami ezzel szemben a várakozásoknak megfelelően teljesít, ami nem is annyira meglepő, ha azt nézzük, hogy a Bosh, Deng, Whiteside, Wade, Dragic kezdő ötös papíron az egyik legerősebb a ligában.

Mire/kire érdemes figyelni? A 22 éves Anthony Davis-t a legtöbb szakember az NBA következő korszakos játékosának tartja. Tőle bármikor várhatunk egy földöntúli teljesítményt, védő és támadó oldalon egyaránt.

Chicago Bulls @ Oklahoma City Thunder 20:30 óra - Sport1

A két örök esélyes, akik valószínűleg végleg az örök ígéret kategóriában ragadnak majd, azon csapatok számát gyarapítva, akiknek a tehetségük alapján már rég bajnokoknak kellett volna lenniük, aztán a siker kapujában mindig elbuktak. Mindkét gárdára jellemző, hogy míg korábban a sérülések hátráltatták őket, most inkább az okoz problémát, hogy mindenki egészséges a keretben. A Bulls-ban a kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó Butler-Gasol duó mellett Derrick Rose és Joakim Noah helye is bizonytalanná vált. Az utóbbival kapcsolatban több cserepletyka is napvilágot látott az utóbbi hetekben. A Thundernél az elmúlt két szezonban előbb Durant futott MVP szezont Westbrook távollétében, majd tavaly Westbrook halmozta a tripla duplákat a KD nélküli csapatban. Kérdés, hogy a két ego hogyan funkcionál majd a szezon élesebb időszakában.

A csapatok pontosan ellentétes szériában vannak, a Bulls sorozatban három mecset vesztett, míg a Thunder hármat nyert zsinórban.

Mire/kire érdemes figyelni? Mindkét gárda új, az egyetemi bajnokságból érkezett edző irányításával vágott neki a szezonnak. A Bulls-ba Fred Hoiberg érkezett az Iowa State Egyetemtől és munkásságát eddig nem kíséri egyértelmű tetszés. Legutóbb például a tavalyi év legtöbbet fejlődött játékosává választott Jimmy Butler kritizálta a mester túlontúl laza edzői módszereit. Ha visszaemlékezünk arra, hogy korábban az ex-tréner, Tom Thibodeau túlzott keménységét kritizálták, akkor úgy tűnik, hogy a chicagói játékosok kényes ízlésének igencsak nehéz lehet megfelelni... A Thunder nyáron végre meglépte azt, amit mindenki várt és lapátra tette Scott Brooks-t, akinek a helyére a Florida Gators csapatával kétszeres nemzeti bajnok Billy Donovan érkezett. Tőle azt várják, hogy minél többet hozza ki a csapat két sztárjában rejlő hatalmas támadó potenciálból.

Cleveland Cavaliers @ Golden State Warriors 23:00 óra - Sport1

A nyári döntő visszavágója, egyúttal az este legjobban várt összecsapása. A címvédő Golden State Warriors egyelőre történelmi szezont fut az ideiglenesen vezetőedző, Luke Walton irányításával. 24-0-ás mérleggel kezdtek, ami korábban egyetlen csapatnak sem sikerült (az előző rekord 15-0 volt), végül a Milwaukee Bucks ellen szenvedtek vereséget. Azóta ismét jönnek a győzelmek, jelenleg 27-1-gyel állnak, ami szintén csak nekik sikerült eddig. Curry-éknek valószínűleg jót tett, hogy lekerült a vállukról a veretlenség miatti plusz teher, azonban rögvest kaptak is egy új célt a médiától, mert most már mindenki azt találgatja, hogy vajon megdöntik-e a 1995/96-os Bulls 72-10-es rekordját? 

A LeBron James vezette Cavs ehhez képest surranópályán halad a keleti elsőség felé. Egyelőre 19-7-tel állnak és éppen egy hatos győzelmi szériában vannak. Úgy tűnik, hogy végre sikerült megtalálni Kevin Love szerepét és néhány meccsel ezelőtt a döntő első meccsén lesérült Kyrie Irving is visszatért a csapatba. A nyári sérüléshullám ismeretében David Blatt edző valószínűleg már most azért imádkozik, hogy csak éljék túl valahogy az alapszakaszt és végre minden játékosa egészségesen érkezzen a rájátszásba.

Mire/kire érdemes figyelni? Ebben a szezonban valamennyi GSW meccs valóságos cirkuszi attrakcióval ér fel. A Curry-Thompson-Green-Igoudala négyes bármikor képes percek alatt összeroppantani az ellenfelet úgy, hogy közben azt érezzük, hogy a Harlem Globetrotters játékosai cikáznak a pályán.

San Antonio Spurs @ Houston Rockets 2:00 óra

Ha a Clevelandre azt mondtuk, hogy surranópályán közlekednek, akkor ez rájuk hatványozottan igaz. Egyelőre kevesen beszélnek róluk, azonban senki se lepődjön meg, ha jövő nyáron ők érintik majd meg először a falat, mint anno Czene Attila az atlantai olimpián a 200 vegyes döntőjében. A Gregg Popovich vezette csapatnál éppen őrségváltás zajlik, még itt vannak a nagy öregek Duncan-Parker és Ginóbili személyében, de a Leonard-Green-Aldridge fémjelezte fiatalabb generáció is felkészült arra, hogy átvegye a stafétabotot. Mindenesetre ez a mixtúra elég erősnek tűnik, amit az is jelez, hogy a 25-5-ös mérlegük a második legjobb a ligában.

A James Harden és Dwight Howard vezette Rockets ezzel szemben csapnivaló szezont fut. Miután a nyári rájátszásban emlékezetes párharcban kiejtették a Clippers-t, mindenki azt gondolta, hogy idén akár egy döntős szereplésre is jók lehetnek. Ehhez képes egyelőre hektikus játékot produkálva 15-15-ös mérleggel állnak, november közepén kirúgták Kevin McHale edzőt és úgy tűnik, hogy az ideiglenes tréner, J. B. Bickerstaff sem váltja meg a világot. A két csapat formája közötti hatalmas különbség miatt nagy meglepetés lenne, ha nem a vendég Spurs nyerné az összecsapást.

Mire/kire érdemes figyelni? A San Antonio a kosárlabda New England Patriots-a, akik sikeresen cáfoltak rá az amerikai csapatsportok azon szabályára, hogy néhány sikeres szezont szükségszerűen egy gyengébb periódus követ. A folyamat alapköve, Tim Duncan annak idején David Robinson oldalán kezdte a pályafutását és az első bajnoki címe idején a csapat új sztárja, Kawhi Leonard mindössze nyolc éves volt. Valószínűleg nem sokáig láthatjuk már a 39 éves legendát, még az sem kizárt, hogy ez lesz az utolsó karácsonyi meccs, így miatta érdemes lehet virrasztani az éjjel.

Los Angeles Clippers @ Los Angeles Lakers 4:30 óra

Mióta Kobe Bryant bejelentette, hogy az idény végén visszavonul, a Lakers meccsei egy sajátságos búcsútúrává váltak. Azóta a házigazda csapat minden idegenbeli meccs előtt külön meglepetéssel köszönti a Mambát, az otthoni mérkőzéseken pedig kis túlzással folyamatosan az MVP-MVP rigmust skandálják a szurkolók. Eközben teljesen mellékes szemponttá vált, hogy a csapat története talán legtragikusabb szezonját futja. Az egyetlen pozitívumot a fiatal játékosok - D'angelo Russell és Julius Randle - játéka jelentheti.

A Chris Paul és Blake Griffin vezette Clippers szereplése kicsit a Houstonéhoz hasonlít. A szezon kezdete előtt mindenki titkos favoritként emlegette őket, most pedig már arról szólnak a hírek, hogy az igazolások - Paul Pierce, Lance Stephenson, Josh Smith - egyike sem vált be igazán. Közben a sokáig lesajnált Los Angeles-i kistestvér Steve Ballmer tulajdonos és Doc Rivers mindenható GM/vezetőedző regnálása alatt hirtelen az NBA leggyűlöltebb csapatává vált. 

Mire/kire érdemes figyelni? Ez lesz Kobe utolsó karácsonyi mérkőzése, szám szerint a 16., ami a valaha volt legtöbb az NBA játékosok között. A liga készített is egy összeállítást az ötszörös bajnok legemlékezetesebb ünnepi megmozdulásairól.

24 győzelmet követően a Golden State Warriors elszenvedte első vereségét a szezonban, a Milwaukee Bucks 108-95-re verte őket. Az elmúlt alapszakasz utolsó négy meccsét is idevéve a bajnoki címvédő sorozata a második leghosszabb a liga történetében, csak a 1971-72-es Lakers 33-as szériája előzi őket. Érdekesség, hogy anno a Jerry West és Wilt Chamberlain vezette csapatot is a Bucks állította meg.

Nem túlzás azt állítani, hogy a tengerentúlon az elmúlt napokban már szinte minden Curry-ék sorozatáról szólt. Mindenki azt találgatta, meddig tartható a veretlenség, mikor jön majd az első kudarc, illetve, hogy a 30-as számmal játszó irányító vajon a Krypton-bolygó érintésével érkezett-e a Földre? Jeff van Gundy például a pénteki Boston elleni meccsre tippelt, azt azonban nagy nehezen sikerült behúzniuk, két hosszabbítás is kellett a hozzá, úgy, hogy közben a Celtics kétszer is a győzelemért támadhatott. Az ESPN-es Zach Lowe ennél jóval optimistább volt, és már azt tervezgette, hogy a karácsonyi vacsora helyett idén a tavalyi döntő szereplőinek találkozóját nézi majd a veretlen Warriors-szal és a LeBron James vezette Cavs-szel (mondjuk fogadni mernék, hogy így is a meccset nézi majd). 

Talán sokaknak meglepő, hogy pont a Jason Kidd által irányított Bucks állította meg őket (csak 10-15-ös mérleggel állnak), de az előzmények ismeretében már kevésbé furcsa a dolog. Greenék az elmúlt két hétben kizárólag idegenben léptek pályára, több meghatározó játékosuk is kiesett hosszabb-rövidebb időre - Harrison Barnes és Klay Thompson - a hosszabbításos bostoni meccset pedig pihenőnap nélkül követte a mostani. Ez így együtt semmiképpen sem nevezhető ideálisnak. 

A meccs után a hazaiak trénere, a korábbi legendás irányító Kidd elmondta, hogy nem a sorozat megszakítása motiválta őket, egyszerűen fel akartak nőni a feladathoz, hogy a világ legjobb csapatával találkoznak. A vesztes csapatból azért Curry kicsit csalódott volt, és bevallotta, hogy titkon már a 33-as Lakers rekord megdöntése lebegett a szemük előtt. 

Most, hogy a széria véget ért, nekünk sincs más dolgunk, mint tovább élvezni a Warriors elképesztő játékát és néha-néha azért eljátszani a gondolattal, hogy vajon megdöntik-e a 1995/96-os Bulls 72-10-es rekordját?

Lent láthatjátok a meccs összefoglalója:

Tizenhat hónappal horrorisztikus sérülését követően élete formájában kosarazik Paul George. Az Indiana Pacers játékosa még 2014 augusztusában, a Team USA Las Vegas-i edzőtáborában esett neki a palánk tartószerkezetének olyan szerencsétlenül, hogy kis híján leszakadt a jobb lába. Az eset súlyosságát jellemzi, hogy több csapattársa elsírta magát a döbbenettől, nem is folytatták a mérkőzést. George-ot azonnal megműtötték és mindenki biztosra vette, hogy a 2014/15-ös idényt a gyógyulás miatt teljes egészében ki kell hagynia. Ehhez képest a felépülése a vártnál sokkal gyorsabban haladt, és idén áprilisban már pályára is lépett a Miami Heat ellen, majd ezt követően még további öt találkozón szerepelt. Ezek az összecsapások elsősorban azt a célt szolgálták, hogy a játékos visszaszerezze az önbizalmát, arról azonban nem sokat árultak el, hogy milyen szinten lesz majd képes játszani folyamatos terhelés mellett.

Nos, George nem sokáig hagyta kétségek között a rajongókat, és rögtön a szezon kezdetén csendre intette a formája miatt aggódókat azzal, hogy gyakorlatilag minden statisztikai mutatóban pályafutása legjobbját produkálja. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a korábbi évekhez képest kevésbé acélos Indiana Pacers jelenleg 12-7-es mutatóval a Keleti Főcsoport negyedik helyén áll. PG 27,4 pontos, 8,2 lepattanós és 4,2 gólpasszos teljesítménye nem is maradt elismerés nélkül, keleten a hónap játékosának választották novemberben. 

Több kiemelkedő meccs volt már eddig is (39 pont a Lakers, 40 a Washington ellen), azonban a szombat esti, Utah elleni produkciója mindegyiket felülmúlta. A 25 éves játékos karriercsúcsot jelentő 48 pontot szerzett (a korábbi rekordja 43 volt, még 2013-ból) és mellé leszedett nyolc lepattanót, illetve volt három labdaszerzése is. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy Frank Vogel együttese végül hosszabbításos 122-119-es vereséget szenvedett... Ez persze nem változtat azon, hogy George idei teljesítménye minden várakozást felülmúl, és ha tudja tartani ezt a szintet, akkor az év végén ott lesz az MVP esélyesek között. A Pacers legközelebb a még mindig veretlen, 22-0-ával rajtoló Golden State Warriors csapatát fogadja.

Alább pedig egy összefoglaló George 48 pontos meccséről:

A Golden State Warriors elleni mérkőzésen Kobe Bryant egy szomorú rekordbeállítással vétette észre magát, ami a címvédő 16-0-ás szezonkezdete mellett semmaradt visszhang nélkül. Borzasztó, 1-14-es, 7,1%-os "hatékonysággal" dolgozott mezőnyből, ezzel beállítva a saját legrosszabb dobóteljesítményét (azon összecsapások alapján, amikor legalább tíz dobáskísérlete volt), amit még egy 2014-es, Spurs elleni meccsen produkált.

A Fekete Mamba becenévre hallgató játékos GSW elleni játéka sajnos tökéletesen illeszkedett az idei Lakers találkozókon mutatott harmatos produkciók sorába. Ez különösen annak tükrében tölti el kesernyés érzéssel a rajongókat, hogy a nyáron még mindenki arról beszélt az aranyságra-lilák háza táján, hogy ez a szezon egyfajta folyamatos főhajtás lesz a 24-es pályafutása előtt. Sőt, még arról is szólt a fáma, hogy Kobe 2016 nyarán, olimpiai arannyal a nyakában vonul majd vissza a legmagasabb szintű kosárlabdázás. Ehhez képest, amit eddig láttunk tőle, az kb. olyan különös kegyetlenséggel elkövetett szobordöntögetésnek minősül, mint amit a Felvonulási téren (akkor még Sztálin téren, ma Ötvenhatosok terén) összesereglett tömeg produkált 1956. október 23-án, a Sztálin szobor megsemmisítésekor.

A 20. szezonját taposó Bryant több statisztikai mutatóban is a pályafutása legrosszabb teljesítményét produkálja. A dobószázaléka egészen borzalmas, 31,1%, míg a hárompontos hatékonysága még ennél is tragikusabb, alig haladja meg a 19%-ot*. Jelenleg nincs olyan játékos a ligában, aki hasonló próbálkozásszám mellett rosszabbul dobna, mint ő. A meccsenként legalább tíz dobást vállaló 102 játékos közül Bryant az abszolút utolsó, és ez a hárompontosok esetén is így van, ahol 79-en emelnek rá minimum két trojkát és közöttük egyedül Kobe áll 20% alatt.

A fenti számok azért is szomorúak, mert közben egy olyan játékosról beszélnünk, aki pályafutása során 121 alkalommal dobott 40 pont felett és volt olyan időszak, amikor sorozatban kilenc meccsen lépte át a negyvenes határt. Csak összehasonlításképpen: LeBronnak ugyanez eddig összesen 55 alkalommal jött össze (mondjuk MJ-nek több, mint 170-szer).

De hogy még ennél is jobbat mondjak, 2007-ben volt négy egymást követő mérkőzés, amikor végig legalább 50 pontot szerzett, ami rajta kívül csak Wilt Chamberlainnek sikerült (igaz, neki három találkozóval tovább tartott a sorozata). Közte volt két 60 pont feletti meccs is, aztán a sort egy dicstelen, 43 pontos este szakította meg a Warriors ellen.

2005-ben volt olyan is, amikor három negyed leforgása alatt egymaga több pontot szerzett, mint az ellenfél Dallas Mavericks összes játékosa együttvéve.

A Toronto Raptors ellen szerzett 81 pontja pedig egyértelműen az NBA történetének aranyoldalaira kívánkozik. Az akkor még 8-as mezben pattogtató Bryant túlzás nélkül egymaga verte a kanadai csapatot, és az ellenfél kötelékében pályára lépő Jalen Rose később szinte transzcendens élményként mesélt arról az estéről. Szerinte akkor sem lehetett volna megállítani Kobe-t, ha mind az öt dinó full time kizárólag rajta védekezik.

A fenti dicsőséglista ellenére cseppet sem meglepő, hogy mostanában a leggyakoribb hangok nem a játékos pazar teljesítményét hozsannázzák, hanem kvázi az azonnali visszavonulását követelik. Általános vélemény, hogy az öregedés kegyetlen karmai sajnos Kobe-t is elérték, azaz egyáltalán nem arról van szó, hogy egy kicsit berozsdásodott a hosszú kihagyás miatt, sokkal inkább arról, hogy a teste végérvényesen, visszafordíthatatlanul korrodálódott.

James Worhy szerint a legtöbb játékosnak nehezen esik le, hogy Father Time már a küszöbön toporog, és Bryant is rosszul határozta meg saját szerepét ebben az újjáépülő Lakers-ben. Természetesen az ügyeletes megmondóember, Charles Barkely sem maradhatott szótlanul, szerinte a Mamba dobócselekkel késleltetett próbálkozásai egyértelműen azt jelzik, hogy nincs rendben az önbizalma, fél attól, hogy betakarják. Hasonló véleményeket lehet hallani a még aktív játékostársaktól is. Közülük egy név nélkül nyilatkozó kosaras nagyon szomorúnak tartja, ami a Lakers játékosával történik, és úgy érzi, hogy Kobe 37 éves korára teljesen kimerítette a tartalékait.

Maga a főszereplő kevésbé értékeli tragikusan az idei teljesítményét, sokkal inkább a csapat produkciójával nincs kibékülve. "A legkevésbé sem aggódom emiatt. A dobásom úgyis javul majd, de dobhattam volna akár 80 pontot is ma este, az sem változtatna semmin. A problémáink ennél sokkol nagyobbak. Ha 35 pontot átlagolnék meccsenként, akkor is legfeljebb 3-11-gyes mérleggel állnánk."-mondta.

* A fenti adatok még nem tartalmazzák a Portland Trail Blazers elleni mérkőzés statisztikáit. Bryant a tegnapi 108-96-os vereség alkalmával 21 pontot szerzett, mezőnyből 7/20, a hármasvonalon túlról 1/5 került fel a neve mellé a jegyzőkönyvbe. 

UPDATE:

Szinte mindenki biztosra vette, most azonban tényleg hivatalossá vált, hogy Kobe a szezon végén visszavonul. A játékos versben búcsúzik élete szerelmétől. Az elbocsátó, szép üzenet a "The Player's tribune"-ben jelent meg vasárnap.

"Dear Basketball,

From the moment
I started rolling my dad’s tube socks
And shooting imaginary
Game-winning shots
In the Great Western Forum
I knew one thing was real:

Vannak bizonyos mondatok, amiket az ember rögvest azután megbán, hogy meggondolatlanul szélnek eresztette őket. Mondatok, amiket aztán újra meg újra az ember arcába dörgölnek és súlyos keresztként roppantják meg a szerencsétlen flótás mindennapjait. Egervári szerethető csapata, Gyurcsány őszödi beszéde, vagy éppen Mészöly Kálmán fáról lemászó afrikai játékosokról szóló eszmefuttatása mind ebbe a kategóriába sorolhatók. Ilyen "remek" kompániába került be Doc Rivers, a Los Angeles Clippers vezetőedzője. Rivers még a szezon kezdete előtt ejtett el egy kritikus mondatot a Golden State Warriors bajnoki címével kapcsolatosan. "A Nyugati Főcsoportban szerencsére is szükséged van. Itt van például a Golden State esete. Nekik sem velünk, sem a Spurs-szel nem kellett játszaniuk [a rájátszásban]."-mondta.

A nyilatkozat természetesen hatalmas port kavart, több GSW játékos is komoly tiszteletlenségként értékelte a tréner szavait és jelezte, hogy emiatt még nagyobb elszántsággal szállnak harcba a címvédésért. Előbb Klay Thompson hívta fel Rivers figyelmét arra, hogy talán a Clippers tett a legtöbbet a két csapat rájátszásbeli összecsapása ellen, amikor az utóbbi évek egyik legdurvább leolvadását produkálva 3-1-es vezetésről kapitulált aka Rockets ellen. Aztán beszállt a buliba Steph Curry is, aki minden fanyalgótól udvariasan elnézést kért, amiért a teljes szezon során egészségesek maradtak a kulcsembereik és minden ellenfelet megvertek, aki szembe került velük.

A legcsattanósabb választ aztán a Warriors szezonkezdete adta. Az éjszaka 106-94-re verték a Bulls-t, ezzel 14-0-ra módosították a mérlegüket. Idén már kétszer találkoztak Doc Rivers csapatával, és mindkét alkalommal a lehető legkegyetlenebb módon bántak el velük. November elején kevesebb mint nyolc perccel a meccs vége előtt még 10 ponttal vezetett a kisebbik Los Angeles-i csapat, innen jött vissza játszi könnyedséggel a címvédő, majd a héten a szezon eddigi legnagyobb fordítását produkálva, 23 egységnyi hátrányt ledolgozva nyertek 124-117-re Curry-ék. A végén már az volt az ember érzése, hogy a tavalyi MVP és társai feszegetik a határokat a tekintetben, hogy hogyan tudnak minél nagyobb bolondot csinálni a Clippers-ből.

A Golden State a Bulls elleni győzelemmel egy lépésre került egy újabb NBA-csúcs beállításától. 14-0-ával mindössze 5 csapat startolt, az abszolút rekord eddig 15-0, ami csupán két együttesnek sikerült, az 1948/49-es Washington Capitols-nak és az 1993/94-es Houston Rockets-nak. A Red Auerbach vezette fővárosiak végül 38-22-es mérleggel zárták az alapszakaszt, majd a döntőben 2-4 arányú vereséget szenvedtek a Minneapolis Lakers-től. Az Olajuwon és Horry fémjelezte Rockets 24 vereséget szedett össze a hibátlan kezdést követően, de aztám 4-3-ra megnyerték a bajnokságot a Knicks elleni fináléban. Az egyértelműen látható, hogy a jó kezdést követően mindkét csapatnak bőven volt lehetősége tartalékolni a rájátszásra, nem lenne meglepő, ha később Steve Kerr csapata is visszavenne a gázból.

A fenti rekordot állíthatja be a Warriors, amennyiben a vasárnapi meccsükön idegenben megverik a Denver Nuggets gárdáját. Ugyan a Colorado-iak 6-7-es mérlege jobb, mint amire a szezon előtt számítottak tőlük, azonban meglepő lenne, ha pont Mudiay, Faried és Gallinari állítanák meg a címvédőt. Aztán a rekordbeállítás után a 16. győzelem is könnyen meglehet, ugyanis a Nuggets után a várakozásoknak megfelelően pocsék, 2-10-es rajtot produkáló Los Angeles Lakers-t fogadják.