Az NBA-ben a 24 másodperces támadóidő mára olyan alapvetéssé vált, mint a fociban a 45 perces félidő, a sárga villamos a Nagykörúton, vagy éppen az, hogy Akkezdetphiai az ország legkirályabb hip-hop csapata. Talán kevesen tudják, hogy nem volt ez mindig így és a 24 másodperces támadásokat éppen 60 éve vezették be. A sportág hőskorában nem létezett támadóidő és a csapatok esetenként végeláthatatlan passzolgatással igyekeztek megőrizni néhány pontos előnyüket. Nem meglepő módon a hosszas tiki-taka jóval kevesebb nézőt vonzott, mint az Fc Barcelona játéka Pep Guardiola irányítása alatt. Az 50-es évek elején egymást követték a pontszegény meccsek, a csapatok sokszor (a Houston és Oklahoma szurkolók lehetőleg ne olvassák tovább a mondatot) még a 70 pontos határt sem érték el. A profi kosárliga tehát egyre kevésbé töltötte be a szórakoztató szerepét és a játékosok nemegyszer foghíjas lelátók előtt játszottak. Ebben az időben volt az emlékezetes Pistons-Lakers derbi, ahol a hazaiak 19-18-ra győzedelmeskedtek. El sem tudom képzelni, hogy Kobe-nak hány kimaradt dobása lenne egy ilyen meccsen...
Ekkor a legendárium szerint a Syracuse Nationals csapatának tulajdonosa, az olasz származású Daniel Biasone gondolt egy merészet és a csapat meccsein elkezdte alkalmazni a 24 másodperces támadóidőt. Biasone elmondása szerint az elsőre furcsának tűnő szám úgy jött ki, hogy megfigyelése szerint csapatonként átlag 60 rádobás szükséges ahhoz, hogy élvezetes meccset lássanak a nézők. Ez összesen 120 rádobást jelent meccsenként. Innentől kezdve nem volt más teendő, mint a 48 percre eső 2.880 másodpercet elosztani 120-szal és ki is jött az azóta is használt 24 másodperc. A játékosok elsőre igen nehezen szoktak hozzá az újításhoz és 8-10 másodperces kapkodás után rögvest rádobták a labdát. Aztán szépen lassan rájöttek, hogy a Biasone által megálmodott időlimit pontosan elé arra, hogy a csapatok jól szervezett, átgondolt támadásokat vezessenek. 1954. október 30-án a Rochester Royals és a Boston Celtics lejátszotta az első hivatalos NBA meccset, ahol mérték 24 másodperces támadóidőt. A mérkőzés 98-95-ös végeredménnyel zárult és a 1954-55-ös szezonban a dobott pontok átlaga 14 egységgel emelkedett az előző idényhez képest. Biasone újításának hála a játék újra tömegeket vonzott és ahogy Bill Simmons fogalmazott: a liga megmenekült.